Gombák és klímaváltozás: A vizsgált fajok csaknem egyharmada kihalással fenyegetett

A klímaváltozás nyomokat hagy – még a föld alatt is. A gombák, erdeink rejtett urai, egyre nagyobb nyomás alá kerülnek. Egy friss elemzés riasztó eredményre jutott: a vizsgált gombafajok csaknem minden harmadik faja a kihalás szélén áll. Mit jelent ez az ökoszisztémákra, erdeinkre és a gombagyűjtőkre nézve? Áttekintést adunk.

Mit mond az új tanulmány a gombákról és a klímaváltozásról?

A hír az elmúlt napokban bejárta a sajtót: „Nearly 1 in 3 Studied Fungi Threatened With Extinction From Deforestation, Climate Change” – ez a címe annak az elemzésnek, amelyet az Earth.Org is feldolgozott. A mögötte álló kutatás számos gombafajt vizsgált világszerte, és arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált fajok mintegy 30 százalékát veszélyezteti az erdőirtás és a klímaváltozás kombinációja. Különösen érintettek azok a fajok, amelyek idős, háborítatlan erdőkhöz kötődnek – pontosan azokhoz az élőhelyekhez, amelyek az emberi beavatkozás és a növekvő szárazság miatt zsugorodnak. A számok elgondolkodtatóak, de azt is mutatják: a gombák és a klímaváltozás elválaszthatatlanul összekapcsolódnak. Aki meg akarja érteni erdeink állapotát, annak a talajt és annak lakóit is vizsgálnia kell.

Miért olyan fontosak a gombák a klíma szempontjából?

A gombák sokkal többek, mint gyűjtögetni való tárgyak. Szimbiotikus hálózatokat alkotnak a fákkal – ezek az úgynevezett mikorrhiza-hálózatok. Ezeken a föld alatti kapcsolatokon keresztül a fák tápanyagokat és vizet cserélnek, figyelmeztetik egymást a kártevőkre, és szenet tárolnak a talajban. Ha gombafajok tűnnek el, ez a hálózat összeomlik. Ennek következtében az erdők érzékenyebbé válnak a szárazságstresszre, a kártevőkre és a viharokra. Emellett a gombák kulcsszerepet játszanak a szerves anyagok lebontásában. Az elhalt növényi részeket humusszá alakítják, és közben tápanyagokat szabadítanak fel, amelyek az erdő javát szolgálják. A gombadiverzitás csökkenése tehát az egész erdei ökológiát gyengíti – és ezzel az erdők CO₂-megkötő képességét is. A klímaváltozás korában ez kettős terhet jelent.

Elterjedési eltolódások és fenológia: a gombák reagálnak a változásra

A klímaváltozás nemcsak a mennyiséget, hanem az időzítést is megváltoztatja. Sok gombafaj ma már korábban termőtestet hoz, mint néhány évtizeddel ezelőtt – ez a fenológia klasszikus jelensége. Ugyanakkor az elterjedési területek is eltolódnak: a melegkedvelő fajok északra vagy magasabb régiókba vándorolnak, míg a hidegkedvelő fajok visszaszorulnak. Közép-Európában azt figyeljük meg, hogy a nyári aszályos időszakok sok ehető gomba termőtestképződését erősen csökkentik, míg az őszi heves esőzések rövid, intenzív „gombadömpinget” okoznak. Ezek az ingadozások megnehezítik a gyűjtők tervezését – és magukat a gombákat is stressznek teszik ki. Aki követni szeretné a változásokat, a FungiFind gombatérképen aktuális előfordulási adatokat talál, és megfigyelheti, hogyan tolódik el a szezon helyi szinten. A FungiFind Blog is rendszeresen foglalkozik a gombák és a klímaváltozás témájával.

Mit jelent ez erdeinkre és a gombagyűjtőkre nézve?

A gombák veszélyeztetettsége nem csupán esztétikai probléma. Ha a mikorrhiza-gombák kiesnek, a fák is szenvednek – kevesebb vizet és tápanyagot kapnak, és érzékenyebbé válnak a betegségekre. Az erdőgazdálkodási intézkedéseknek ezért egyre inkább figyelembe kell venniük a talajgombák megőrzését. A gombagyűjtők számára ez azt jelenti: tudatosabban gyűjtsünk, kíméljük a vörös listás fajokat, és ügyeljünk a fenntartható gyűjtési gyakorlatokra. Aki bizonyos fajokat keres, a FungiFind fajlexikonban tájékozódhat a veszélyeztetettségi státuszról és az ismertetőjegyekről – például a vörös tejelőgomba (Lactarius deliciosus) esetében, amely egy mikorrhiza-gomba, főleg fenyvesekben fordul elő. Az ilyen ehető gombák különösen rászorulnak az ép erdőtalajra. Érdemes alaposan utánanézni: sok gomba szakértői ismeretek nélkül nehezen határozható meg; ezért soha ne hagyatkozzatok puszta feltételezésekre. Ez a cikk csak tájékoztatásul szolgál, és nem helyettesíti a helyszíni szakértői gombatanácsadást.

Mit tehetünk most?

A tanulmány azt mutatja: itt az ideje cselekedni. Az erdők védelme a legjobb klímavédelem – és ezáltal a gombák legjobb védelme is. Ehhez hozzátartozik az idős erdők megőrzése, a tarvágások elkerülése és a természetközeli gazdálkodás támogatása. Mindenki hozzájárulhat: vásároljunk helyi gombát, vagy gyűjtsünk magunk, de mindig a természet tiszteletével. És aki érdeklődik az összefüggések iránt, a FungiFind gombatérképen talál egy eszközt, amellyel megfigyelheti saját régióját. Az alkalmazás időjárás-pontszáma segít felmérni, mikor kedvezőek a feltételek a gombák növekedéséhez – tudományosan megalapozottan és helyi szinten adaptálva. Így a gyűjtésből egy kis citizen-science projekt válik: minél több adatot osztunk meg, annál jobban megértjük, hogyan reagálnak a gombák a klímaváltozásra.

Összegzés: Gombák és klímaváltozás – egy téma, amely mindannyiunkat érint

A hír, hogy a vizsgált gombafajok csaknem egyharmada veszélyeztetett, ébresztő. A gombák nemcsak gasztronómiai értéket képviselnek, hanem rendszerszinten fontosak erdeink számára. A klímaváltozás megváltoztatja élőhelyeiket, időzítésüket és hálózataikat. Komolyan kell vennünk ezeket a változásokat – és cselekednünk kell. A jó hír: még nem késő. Aki védi az erdőket, védi a gombákat. És aki védi a gombákat, védi a klímát. Maradjatok kíváncsiak, figyeljétek a természetet, és osszátok meg a leleteiteket – lehetőleg a FungiFind közösséggel.